×

Hiba

[OSYouTube] Alledia framework not found

A majmok bolygója?

 

Valóban az evolúció az egyetlen olyan elmélet, ami megállja a helyét a keletkezés eredetének kutatásában, vagy esetleg van emellett egy másik is? Mondjuk nevezhetjük azt intelligens tervezésnek?

A tervezettség nem a kevésbé intelligens emberek számára van fenntartva. Az evolúció ugyanolyan hit kérdése, mint ha valaki a Teremtésben gondolkodik. Isten és az emberek is elvárják tőlünk, hogy mérlegre tegyünk minden hallott információt, amivel bombáznak minket, és egyetemistaként saját felelősségünk, hogy kutassunk utána a kijelentéseknek, elmélkedjünk rajtuk, hogy saját meggyőződést alakíthassunk ki.

Rövid írásunknak nem célja semmilyen tudományos vagy hitvita elindítása, és mellőzi a téma teljességének igényét is. Csupán némi ízlelgetni valót kívánunk nyújtani az Olvasónak, lépes mézet csepegtetni elé, hogy kóstoljon bele valaminek a morzsájába, aminek komplettségét még csak árnyékolva látjuk, de vágyunk megismerni sejtelmes egészét.

Nézzük meg, mi az evolúció (a darwinizmus) alapja: Valahogy létrejött az élet és apró, pici változások, mutációk által haladt tovább; lezajlott benne adaptáció (vagyis amilyen kedvező feltételek adódtak, ahhoz próbált alkalmazkodni a kis egysejtű vagy szervezet); és volt benne szelekció (külső nyomás), ami pedig kiválogatta az életképteleneket.

Ezzel szemben a tervezettség alapja: Azt feltételezzük, hogy olyan bonyolult összefüggések, mechanizmusok alkotják az élővilágot, hogy az nem álhatott össze lassú, apró lépésekből, hanem komplexen keletkeztek, és ebből azt szűrjük le, hogy van intelligens Alkotójuk, Tervezőjük is. Ez az intelligens tervezés.

Honnan lett az élet? Az evolúció önmagában nem ad választ erre a kérdésre, hanem inkább a fejlődést szemlélteti. Ezzel szemben a tervezettség azt mondja, hogy egy külső intelligencia kellett, hogy létrehozza ezt az egészet. Nagy különbség az intelligens tervezés és a Teremtés között az, hogy az intelligens tervezés tudományos alapokon vizsgálódó, friss tudományág, tehát itt nem kötnek semmit Istenhez, hanem az intelligencia eredetének kérdését nyitva hagyják. Viszont azt mondják, hogy biztos kell, hogy legyen egy Tervezője, Alkotója ennek a világnak. A Teremtés ezt is megválaszolja, egyetértve a tudományos érvekkel, magyarázatokkal, adatokkal, amit az intelligens tervezés is hangoztat, és ezt a fölöttes intelligenciát úgy ismeri, mint Jézus Krisztus, valamint mások számára is személyesen megismerhetővé teszi.

Evolúciós tévedések és csúsztatások. A tévedés az, ha valaki véletlenül olyan következtetést von le, ami nem helyes, nem időtálló; a csúsztatás pedig egy szándékos félrevezetés. Például Haeckel, német biogenetikus, alapszabályában azt mondja ki, hogy az egyedfejlődés nagyvonalakban megismétli a törzsfejlődést. Azaz sarkítva: az ember az embrionális fejlődés során az anyaméhben végigmegy egy hal, egy kétéltű, és egy hüllő állapoton, majd egy általános emlősállapoton, míg végül a legutolsó embrió stádiumban nyeri el az emberre jellemző külsőt. Haeckel tudatosan torzítva mutatta be és rajzolta le az embrionális fejlődés szakaszait. Tehát erős csúsztatást alkalmazott hipotézise alátámasztására.

Tudományos érvek a Teremtés mellett

Mitokondriális Éva. A mitokondrium egy nagyon kicsi sejtszervecske, ami az energiát termeli a sejtekben. Egy sejtben pár darabtól több száz darabig is lehetnek a mitokondriumok. Saját DNS-sel rendelkeznek, sajátságos módon öröklődnek, illetve osztódnak. Amikor megtermékenyül a petesejt, akkor a hímivarsejt nem ad át mitokondriumot a petesejtnek (az anyának), tehát ezt anyai-öröklődésnek szerezzük, vagyis mindig mindenkiben az anyai mitokondriumok vannak. Éppen ezért vissza lehet keresni az azonosságok és eltérések alapján, hogy ki milyen közeli vagy távoli rokoni kapcsolatban áll a másikkal. A kutatások azt mutatták, hogy gyakorlatilag visszavezethető az egész emberiség egyetlen ősanyára. Azt mondják, hogy minden 40. generációban történik egy jelentős változás a mitokondriumban, ami aztán tovább öröklődik. Egy generáció kb. 20 évet ölel fel. Tehát 40x20=800. Kb. 9 lehet az aminosav cseréknek a száma a mitokondriumon belül az őshöz képest. Szóval 40x20x9=7200 év. A Biblia szerint is az emberiség kialakulása 6-7 ezer éves lehet.

Y-kromoszóma Ádám. Elmúlt évek kutatási célja volt, hogy felfedje, honnan ered ez a két nemspecifikus sajátosság. Ahogy az anya a mitokondriális genomot, úgy az apa adja az Y-kromoszómát. A két hipotetikus személy, akiktől ez ered, bibliai ihletésre Y-kromoszóma Ádám és mitokondriális Éva névre hallgat.A kromoszómakutatás során a pontmutációs (SNP) vizsgálatok kimutatták, hogy a mai férfiakban jelen levő Y-kromoszómának egyetlen, közös őse van, melyet az Y-kromoszómák Ádámjának neveztek el, aki minden ma élő férfinak ősapja volt.Ezek az eredmények azért is örömre adnak okot, mert a mitokondriális Éva korát hasonlóra számították ki, mint ’Ádám’ korát az Y-kromoszóma alapján. Így összejön fajunk, a Homo Sapiens születése – tulajdonképpen egyetlen emberpártól.

Leegyszerűsíthetetlenül összetettség elve. Ez azt jelenti, hogy pl.: egy óra összerakásánál nem lehet kihagyni egyetlen elemet sem ahhoz, hogy működjön a szerkezet. Ilyen a DNS molekula vagy a fehérjék szerkezete is az élővilágban, melyek olyan összetett rendszerek, amik egyetlen elem kihagyásánál már nem működnének, tehát nem állhattak össze pici, apró lépésenként. Már voltak kísérletek arra, hogy „ősleves”-ben (Miller-i kísérlet) hozzák létre ezeket a szerkezeteket önmagukban, amihez előre beállított, speciális körülményeket és rengeteg energiát használtak fel, de így sem tudták kivitelezni, hogy tartósak is maradjanak a kész alkotókból ideiglenesen összeálló összetett molekulák.Tudjuk, hogy a DNS osztódásához feltétlen szükség van enzimekre (fehérjékre). A fehérje pedig peptidekből áll, amik a DNS-től kapott információkból keletkeznek. Felvetül tehát a kérdés – melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Fehérje vagy DNS? Jelenlegi tudásunk alapján fehérjék nélkül nem történhet meg a DNS duplikáció (osztódás).

A baktérium csillója (flagelluma) is olyan bonyolult, összetett szerkezet, amely egyetlen elem kihagyása esetén sem működne. Vagy vegyük a zsiráfot, mely az evolúció szempontjából kész rejtély. A szívének nagyon finom szabályozásra van szüksége, hogy a fáról legeléskor az agyába pumpálja a vért a hosszú nyakán keresztül, iváskor a lehajlásban pedig ne robbanjon fel az agya. A szív ioncsatornája olyan finoman van hangolva, hogy pár tized százaléknyi ioneltérés néha teljesen tönkreteheti a szívet. Hogy alakulhatna ki ez apró, pici, néha még egymástól független lépésekből is?

Hogyan alakultak ki bonyolult rendszerek, összetett szervezetek? Mit mond az evolúció az ember kialakulásáról? Egy majomszerű ősből fejlődtünk ki? Az állatvilág része vagyunk, csak egy kicsit fejlettebbek, kicsit nagyobb az agykapacitásunk? Az evolúció magával hoz egy értékrend-nélküliséget, hiszen nincs mihez alkalmazkodni. Ki marad életben? Tényleg a legerősebb? Ez akkor ma azt jelenti, hogy az a legsikeresebb ember, aki gátlástalan, aki csak magára gondol, lenyomja a többieket, átgázol mindenkin? Mert ő az, aki ebben a farkastörvényekkel teli világban a legjobban tud érvényesülni?!

Továbbá az evolúciónak nincs célja. Nincs meghatározva, merre tart az emberiség, vagy személy szerint te – erre itt nincs válasz. Ehhez kapcsolódik az önző gén elmélet: Az ember csak arra jó, hogy szaporító közeg legyen a génjei számára. Az evolúció elméletről fontos tudni, hogy folyamatosan változik, bővül, alakul, idővel elhagynak belőle dolgokat. A Teremtés viszont már 4 ezer éve meg van írva a Bibliában, azaz a Tórában. Mózes 1. könyve kb. 4 ezer éve íródott, és azóta az alapok változatlanul ugyanazok.A tervezettség szerint az ember kialakulása egy műremek, egy műalkotás, hiszen Valaki megtervezte és ilyennek akarta, mint amilyen most, mint amilyenek mi vagyunk.

Az embernek konkrét célja van itt a Földön, céllal teremtettek ide minket. Tehát értékesek vagyunk, mert Valaki akarta, hogy megszülessünk. Az ember vágyik az igazság után: a gonosz kapja meg a büntetését, a jó a jutalmát. Az evolúció ezt nem fogja megtenni. De a Tervező egy értékrendszert és mértékrendszert is felállít alkotása során, amihez igazíthatjuk egyetemes igazságérzetünket. Kontroll és elszámoltathatóság van a kezében: segítséget kérhetünk Tőle a viselkedésünk és körülményeink megváltoztatásához, és a belső egyensúly megteremtését a mindennapokban.Az intelligens tervezésben egyre több tudós hisz, köztük sokan nem vallásos emberek. Azt látják, hogy ez sokkal kézenfekvőbb és logikusabb, mint az evolúció. Ezek között az emberek között van egy szűkebb csoport, akik a Teremtésben hisznek, őket szokták kreacionalistáknak is nevezni.

A Biblia szerint Te egy csodálatos ember vagy. Céllal jöttél a világba és van lehetőséged személyesen az intelligens Teremtőhöz fordulni. Egyedi vagy, ha fizikailag talán nem is (lsd. ikrek), de lelkedben biztosan megismételhetetlen, Isten képére és hasonlatosságára lettél teremtve. Kreatív vagy, látsz ok-okozati összefüggéseket, logikusan, sőt akár elvontan is tudsz gondolkodni, és tervezel a jövőre vonatkozóan. Ezekre az állatok közül semelyik sem képes. Tudatosságban vagy. Az életet hosszú távon próbálod meg berendezni. Ezeket nem lehet látni az állatvilágban. Megismételhetetlen lény vagy.

Van Kinek feltenni a „miért” kérdéseket. A Biblia azt mondja, hogy Isten elérhető a mindennapokban a mindennapi ember számára, mindenkor!

Szerviz és garancia. Jézusnak van helyreállító ereje, garanciát vállal utánunk, keményen fizetett értünk a saját életével. Szervizelni képes minket a kegyelemmel. Ő ma is él, és mindenkinek hajlandó bemutatni Önmagát, aki nyitott szívvel, válaszokat kutatva keresi Őt.

 

A cikkhez kapcsolódó hanganyaghoz kattints ide!