Az első szegedi bemerítés

Írta: Szabó Andrea

2010. június 19.     Az Úr kegyelméből bemerítési istentiszteletet tarthattunk a Debreceni Új Remény Baptista Gyülekezet Szegedi plántált gyülekezetében június egyik verőfényes szombatján. A Hétvezér utcai Szegedi Baptista Gyülekezet imaházában tarthattuk meg az ünnepségünket. Szeretetüket ezt ezúton is köszönjük és Isten gazdag áldását kívánjuk életükre, és az Úrban végzett szolgálatukra.

Az istentisztelet köszöntésekkel kezdődött, majd a debreceni gyülekezet dicsőítő csoportja, örömmel és odaszánt szívvel vezette a dicséretben az ünneplésre egybegyűlteket. Ezt követően Tóth Sándor, a Debreceni Új Remény Baptista Gyülekezet lelkipásztora prédikált a megtérésről, újjászületésről és a Szentlélekkel való betöltekezésről a pogány római százados, Kornéliusz példáján keresztül. A bemerítést Sipos Márk, a Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezet plántálója, avatott evangélista végezte.
„Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek?” Jel 7: 13 Sok évvel ezelőtt Isten életet adott két gyermeknek, akik sokáig a Mindenható nélkül éltek.

Zsófia elmondása szerint jó környezetből származik, vajdasági szerető családi fészekben nevelkedett fel, és elméletben megismerkedett a kereszténységgel is. Aztán a családi felügyelet alól kikerülve élte a fiatalok mindennapi bűnös életét. A szívében csupán egy távoli, haragos és büntető istenkép élt. Végül egyetemista korában személyesen megismerte az Urat, mint Megváltóját. Hogyan találkozott személyesen Jézus Krisztussal? Isten minket, gyermekeit használ fel arra, hogy hirdessük az evangéliumot és a bűnök bocsánatát. Zsófi esetében Krisztus a Szegedi plántált gyülekezet húsvér embereire bízta ezt a feladatot. Ellátogatott a rendszeresen megtartott egyetemi alkalmaikra, mellyel kapcsolatban a következő megtapasztalását osztotta meg: „Teljesen magával ragadott, ahogy ezek az emberek beszéltek Istenről, érződött igazi kapcsolatuk van Vele. Láttam teljesen odaszánt életüket és azt, hogy nem hazudnak. Nagyon jól éreztem magam a társaságukban, hiszen nem kellett erősnek mutatkoznom, lehettem az, aki vagyok és elfogadtak, bátorítottak. Volt egy világi fiú kapcsolatom, melyet az ÚRért és az Ő követéséért feladtam.” Zsófi ennek a tapasztalatnak hatására átadta bűneit és életét az Úrnak.


Karolina, a másik bemerítkező nem hívő, hanem egy szintén vajdasági vallásos családban nevelkedett fel, de járt katolikus hittanra és bérmálkozott is megtartva a vallásos formákat. Számára Isten szintén egy szigorú, ősz apó volt, aki rendszerint büntet. „Az Úr haragjának tartottam azt is, hogy nem vettek fel az egyetemre, mely miatt Pestre kerültem egyetemi előkészítőre”. Itt találkozott először egy hívő lánnyal, aki nagy hatással volt rá. Ekkor világossá vált számára, hogy ő még rossz oldalon áll és élete még nem az Úré, ezért elkezdett keresztény alkalmakra járni. Egyfajta „gyorstalpaló” módon még mindig inkább félelemből, megfelelni akarásból. Szépen kirajzolódik történetéből az óemberi természetünk egyik hibája, miszerint azt gondoljuk cselekedetekkel, érdemből a Mennybe lehet jutni. Végül ő is Szegedre került az Orvostudományi Karra, s az új város, új barátok a bűnös életvitelt erősítette benne. A tékozlókat Isten mindig türelemmel gyűjti össze, s így tett vele is. Karolina bekerült baptista közösségbe, amely elmondása szerint, „nagyon tetszett az, ahogyan imádják és dicsőítik az Urat.” Hamarosan megvallotta bűneit és elfogadta, Jézus Krisztus kereszthalált, hogy el ne vesszen, hanem Jézus Krisztus kegyeleméből örök élete legyen.

Mindketten szívből várják azt, hogy az ÚR napról –napra formálja át őket olyan hívőkké, akik kősziklára építenek és jó gyümölcsöket teremnek. Hiszem ez a két felnőtt nő sokaknak lesz bizonyságul, és adja meg az Úr, hogy mások megtérésében ők is munkálkodhassanak. Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek a Mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt”. Mt 10:32


Az alkalom végén a nagy hagyományokra visszatekintő módon a plántálásban szolgáló kedves testvéreink szeretetvendégséggel szolgáltak minden jelenlévő felé. Ez alkalommal is lehetőség nyílt a szép számban résztvevő rokonok, barátok, érdeklődők felé az evangéliumot közvetíteni. Az Úr áldja meg az új testvéreinket és a leendőket is gazdagon, és ahogy Pál is írja vágyódunk újra látni titeket!