Írta: Honfiné Kurai Kinga
Mit jelent számodra anyának lenni?
„Nagy kiváltság, hiszen sokáig orvosilag úgy volt, hogy nem lehet gyermekem. Ezért nagyon hálás vagyok Istennek, hogy mégis megajándékozott minket! Ezen kívül gondoskodás egy új életről; felelősség vállalás, hogy segítsem a gyermekemet kiegyensúlyozott, érett felnőtté válni...”
„Kiváltság számomra feleségnek és anyának lenni, ami úgy gondolom, alapból nem jár, ’csak mert megérdemlem’! Orvosként és hívőként is csodának élem meg a fogantatást, a magzat növekedését, születését, majd gyermekké cseperedését és boldog vagyok, hogy a részese lehetek.”
Miben különbözik egy keresztyén anya a többitől?
„Szerintem abban, hogy tudom: van segítségünk, Jézusban bízunk! Nem egyedül kell felnevelni egy gyermeket, hanem Istentől kapunk bölcsességet hozzá.”
„Egy keresztyén anya életében az első Jézus Krisztus, mert a Vele való kapcsolat átformálja az ember életét és értékrendjét. Amikor valaki megérti mit tett érte Jézus - Isten annyira szereti, hogy az életét áldozta érte, hogy megtisztítsa a bűneiből, és valódi helyreállást, szabadságot adjon -, akkor nem akar mást, csak Őt követni! Nála lehet erőt meríteni, szeretetéből feltöltekezni, letenni a terheket, aggodalmakat, félelmeket, bölcsességet és segítséget kérni, és ha arra van szükség, megpihenni.
Egy keresztyén anya igyekszik segíteni a gyermekeit, hogy ők is megismerhessék minél előbb Jézust. Akár az által, hogy igyekszik megélni a hitét a mindennapokban, együtt imádkoznak, mesél a Bibliából. Azt adja tovább, hogy Karácsonykor a Megváltó születését ünnepeljük, Húsvétkor pedig nem a nyuszi van a középpontban, hanem arra emlékszünk, hogy Jézus meghalt értünk, de feltámadt a halálból és most is él!”
Mire számítottál, milyen lesz anyának lenni, mikor még nem voltak gyermekeid?
„Bennem volt a félelem, hogy férjemmel hogyan fogunk boldogulni majd, illetve az eddigi mozgalmas életem után milyen lesz egész nap otthon lenni. Szóval arra számítottam, hogy biztos nagyon szép lesz és különleges, de nagyon nehéz és embert próbáló is egyben.
Aztán megszületett a kisbabánk. Csodálatos érzés volt a karomban tartani. Szép lassan belejöttem a dolgokba, és rájöttem az otthonlét is tud mozgalmas lenni! A férjem pedig sokat segít. Tényleg nagyon jó anyának lenni és bár vannak nehéz időszakok, de azt tapasztalom, ha az Úrban bízok, és Őrá figyelek, akkor Ő átsegít, és ad erőt!”
„A férjemmel mindketten szerettünk volna gyermeket, de abban biztosak voltunk, hogy a gyermek nem helyettesíti a házastársat. Sőt, még nagyobb szükségünk lesz egymásra, mint addig! Változott a kapcsolatunk abban, hogy még jobban odafigyeljünk a másikra és finomhangoljuk a szenzorainkat egymás szükségeire, hiszen a gyerekeink körüli tennivaló sok, fizikailag is fáradtabbak vagyunk, mint azelőtt. Úgyhogy tudatosabban kell építenünk a mindennapjainkat.”